Ma egy nagyon különleges nap van a Myskin és vele együtt az én életemben. Pontosan 10 évvel ezelőtt ezen a reggelen a sebészorvos telefonhívása ébresztett, hogy informáljon, előkerült az elkeveredett szövettanom és pozitív…
Ami azt jelentette, hogy melanomám, azaz rosszindulatú bőrrákom van.
Telefonon keresztül pár információt megosztott velem a szövettanról, ezek sokat nekem akkor még nem mondtak, olyan szavakat persze megértettem, mint késői fázis, de hogy ez mit jelent, mi jön ezután, arról ő sem tudott mit mondani, csak annyit, hogy majd Onkológiai intézetben mondják meg, ahova persze haladéktalanul jelentkeznem kellett.
Egyedül arra az utolsó markáns kérdésemre emlékszem, hogy “Doktor Úr de ugye nem fogok holnap meghalni?” - ezen a kérdésen ma már elmosolyodom, de ebben a napban és következő 2,5 fél napban ez volt az egyik legnehezebb, hogy nem tudtam mire számítsak. Például, hogy lesz-e kemoterápiám? Vajon mit jelent a késői fázis? Hiszen a melanomáról akkor már tudtam, hogy nagyon veszélyes és agresszív rákfajta, fiatalok körében pedig magas halálozási aránnyal bír.
Ennél a bizonytalanságnál csak egy valami volt nehezebb, elmondani a szüleimnek… Először nem is akartam, tudtam milyen nagy fájdalmat fogok ezzel okozni.
Majd miután befejeztem a doktor úrral való telefon beszélgetést, és valamennyire felfogtam mi történt, felhívtam a nővéremet, még neki is a lelkére kötöttem, hogy el ne árulja apunak és anyunak!!
Aztán késő délutánra mégis erőt vettem magamon, nem akartam titkolózni, így felhívtam őket.
Emlékszem mikor kérdezték, hogy miben tudnak segíteni, eljöjjenek-e velem az orvoshoz? Már olyan “magabiztos” lettem, hogy ezt mondtam - “Ugyan, nincs nekem semmi bajom, nem kell velem jönni senkinek!”. Ma már tudom ez egyfajta nem tudatos feldolgozási stratégia volt részemről. De szerencsére ezután a vallomás után sokkal könnyebb lett.
Aztán pár héttel ezelőtt, ahogy közeledett a május, a melanoma hónapja azon gondolkodtam, milyen tartalmakat osszak meg veletek és arra gondoltam, hogy megosztom a saját melanomám történetét, ha már úgyis ilyen kerek évforduló van :) és korábban még nem igazán beszéltem róla.
Személyes beszélgetések alkalmával említettem a melanomámat, szinte kivétel nélkül kérdeztétek: “És ezért lett a Myskin?”
Azt hiszem sosem válaszoltam, hogy igen ezért, és igazán sosem tudtam mit feleljek, mert nem ez volt a közvetlen kiváltó ok, hogy elkezdtem krémeket készíteni…
De most már nagyon érdekelt a kérdés, hogy vajon lenne-e Myskin, ha 10 évvel ezelőtt nincs melanomám?
Ahogy elkezdtem felidézni az eseményeket, rengeteg “véletlen” egybeesést fedeztem fel, és szinte nem is értem mi nem volt nekem ezen eddig egyértemű. :)
- 10 évvel ezelőtt pont májusban történt az én melanomám is. Április 29-én volt az első operáció, majd június 1-jén lett meg a 2. szövettani eredmény, amelyről tudtam, ha negatív lesz jók vagyunk. :) Negatív lett.
- Majd beugrott, hogy igen; hiszen a Myskin név is 100%-ban a melanomámhoz kapcsolódik.
- 2017-ben azzal a céllal alapítottam meg a Myskin Bt-t, hogy akkor még az ANTIOXIDÁNS KRÉM elődjét piacra vigyem, ha akkor ez még nem is sikerült, ma már tudom ez sem volt véletlen. Viszont nem szerettem volna “csak még egy” kozmetikai márka lenni, (félreértés ne essék, cseppet sem von le senki értékéből és fontosságából), de én vágytam valami újat, egyedit és általam különlegesnek vélt krémet fejleszteni, és új megközelítést hozni a mindennapos bőrápolásba.
